You cannot place a new order from your country. United States

Kosár  

A kosár üres

Szállítás 0,00 €
Összesen 0,00 €

Fizetés

Akciós termékek

Jelenleg nincsen akciós termék

Hírlevél

Ortopédia Bolt
Unicert

Online :

Online : 1
Mai látogatások: 18
Összes látogatások: 261489
Összes látogatók: 249034
IP címed: 54.234.65.78

BLOG

  • Elektrokardiográfia 2015-04-09 14:28:52   ( EKG szócikkb?l átirányítva)   Willem Einthoven idejében az EKG vizsgálathoz a végtagokat...
  • Aeroszol 2015-04-09 14:25:24     Az aeroszolok egyszer? részecskék vagy folyadékcseppek az áramló leveg?ben , a diszperz részecskék mérettartománya általában 10...
  • A szisztolés és diasztolés érték 2014-06-02 09:46:13 A szisztolés és diasztolés érték             Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték...
  • Vérnyomásmérés 2014-06-02 09:18:02 A vérnyomást befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot. Gyakran az orvosi rendel?ben magasabb értékek kerülnek rögzítésre, mint az...
  • A fonendoszkóp felépítése 2014-04-15 15:43:06 A fonendoszkóp felépítése Tudjon meg többet fonendoszkópja felépítésér?l: 1 -...
összes megtekintése

Elektrokardiográfia

0 Comment
2015-04-09 14:28:52
 

 

(EKG szócikkb?l átirányítva)
 
Willem Einthoven idejében az EKG vizsgálathoz a végtagokat sóoldatos tartályokban helyezték el

Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív diagnosztikai eljárás, mely a szív m?ködésér?l ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom-összehúzódásakor keletkez? elektromos feszültség regisztrálásával.

A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, mely normális esetben a szinuszcsomóból indul el és a szív sajátságos ingerületvezet? rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Ezt az elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyezni. Az EKG-hullám szabályos görbe, melynek egyedi sajátosságai vannak.

Az EKG felfedezése Willem Einthoven (1860–1927) holland fiziológus nevéhez f?z?dik, aki ezért 1924-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. A múlt század elején tett megfigyelései a mai napig változatlanul helytállnak.


 
12 elvezetéses EKG, egy 26 éves egészséges férfir?l
 
Egy normális EKG-hullám animációja

Tartalomjegyzék

Célja

Az EKG segít megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál. Elemezni lehet általa a szív ritmusát, az ingerület kiindulásának a helyét, az ingerületvezetés sebességét, a szívizom vastagságát, a szívizom esetleges vérellátási zavarát, következtethetni lehet esetleges tüd?embóliára.

Az EKG-vizsgálat

EKG-vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül következtetünk a szív állapotára. Úgynevezett végtagi és mellkasi elektródákból gy?jti össze az elektromos jeleket az EKG-gép. A végtagi elektródák a frontális sík tengelyeit, míg a mellkasi elektródákból a horizontális sík elektromos tengelyeit jelenítik meg. Négy végtagi és hat mellkasi elektródát használnak, melyek közül a négy végtagról elvezetett információból az EKG-készülék 6 elvezetést készít (I, II, III, aVF, aVR és aVL), a hat mellkasi elektróda pedig hat különböz? elvezetésnek számít (V1, V2, V3, V4, V5 és V6). Minden elvezetés különböz? szögb?l látja a szívet. Az így készült 12 elvezetéses EKG éppen elfogadható számú irányból ad információt a szívr?l ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a szív elektromos m?ködésér?l. Ha kutatási célból részletesebb képre van szükség a szívr?l, gyakran használnak 100 elvezetést is.

Az EKG-görbe

 
Egy EKG görbe

Egységes, nemzetközi megállapodás alapján, az EKG-n észlelt hullámok nevei: P, Q, R, S, T és U. Minden hullám a szív egy meghatározott részének depolarizációját (elektromos kisülést) vagy repolarizációját (elektromos újratölt?dést) jelenti.

  • P-hullám (pitvari hullám): pozitív amplitúdójú (1–2 mm), az ingerület pitvari terjedésének felel meg (pitvarokra vonatozik, id?tartama 0,06-0,11 másodperc.
  • P- Q távolság: átvezetési id? a pitvar és kamra között, id?tartama 0,04-0,1 s.[1]
  • QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját jelöli (gyors lefolyású), kis negatív Q-hullámból (nem mindig észleljük), magas pozitív R-hullámból (kamraizomzat f? tömegének ingerületbe jutása, amplitúdója 10 mm) és negatív S-hullámból áll. Ez id? alatt megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának depolarizációja. Id?tartama 0,06-0,1 s, amib?l 0,03 s az interventricularis septum depolarizációja, 0,055 s a jobb kamra és 0,068 s a bal kamra depolarizációja.
  • ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza
  • T-hullám: elnyújtott közepes amplitúdójú hullám, a kamrák teljes repolarizációját jelzi, id?tartama 0,20 s.
  • Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes id?tartama.
  • U-hullám: eredete bizonytalan, de jelezheti az interventricularis septum repolarizációját vagy a kamrák lassú újratölt?dését. Id?tartama 0,1-0,2 s.

Szívritmus. Sinusritmus

A szívritmus biztonságos azonosításához egy hosszabb EKG-csíkon kell vizsgálni a szívütések számát egy kiválasztott elvezetésben, amely általában a II-es elvezetés. A legtöbb modern EKG-készülék automatikusan készít ritmuscsíkot, amelyet a 12-elvezetéses EKG aljához csatol. A ritmuszavarok általában akkor válnak nyilvánvalóvá, ha legalább 12 vagy több egymást követ? komplexust vizsgálunk.

A sinusritmus (magyarul: szinuszritmus) a normál szívritmus, amelyben a sinuatrialis csomó (szinuszcsomó, Keith-Flack-csomó) természetes pacemakerként m?ködik, frekvenciája 60-100 szívösszehúzódás/perc.

A sinusritmus jellemz?i a következ?k:

  • a szívverések száma: 60-100/perc,
  • a P-hullám felfelé irányul a II-es elvezetésben és lefelé az aVR-ben,
  • mindegyik P-hullámot QRS-komplexum követ.

Ritmuszavarok

Sinuatrialis ritmusok

  • sinusbradycardia – a szívfrekvencia 43/perc, a P-hullámok felfelé irányulnak a II-es elvezetésben és minden P-hullámot QRS-komplexum követ.
  • sinustachycardia – a szívfrekvencia 150-180/perc, a P-hullámok felfelé irányulnak a II-es elvezetésben és minden P-hullámot QRS-komplexum követ.
  • sinusarrhythmia – a szívfrekvencia a kilégzés alatt 75/perc, a belégzés alatt pedig 90/perc. Sportolóknál és 40 év alattiaknál gyakori és veszélytelen.
  • sick sinus szindróma– gy?jt?fogalom, melyben a betegnél a következ? eltérések bármelyike vagy mindegyike fennállhat:
    • sinusbradycardia
    • sinusm?ködés leállása (sinus arrest) – egy P-hullám nem jelentkezik az EKG-n, az ezt követ? P-hullám pedig nem jelenik meg a várt helyen.
    • sinuatrialis blokk – egy P-hullám nem jelentkezik az EKG-n, az ezt követ? P-hullám pedig a várt helyen jelentkezik.
    • tachy-brady szindróma – a sick sinus szindrómában fellép? bradycardiára válaszul gyakran jelentkezik tachycardia.

Pitvari ritmusok

  • pitvari tachycardia – abban különbözik a sinustachycardiától, hogy az impulzusok ectópiás gócban keletkeznek valahol a pitvar myocardiumában, a sinuscsomón kívül, tehát a pitvari depolarizáció nem szabályos úton történik. Jellemz?i: a szívfrekvencia 125/perc, a P-hullámok szabálytalan alakúak.
  • pitvari flutter (pitvarlebegés) – magas pitvari frekvencia keletkezik, ami az EKG-n jellegzetes "f?részfog"-képet mutat, amelyet a flutter vagyis az "F"-hullámok hoznak létre. A flutter hullámok frekvenciája akár 300/perc is lehet. Az AV-csomó nem tudja tartani ezt a magas frekvenciát, és ilyenkor AV-blokk alakul ki. Ha a pitvari frekvencia 300/perc, a kamrai frekvencia 100/perc = 3:1 AV blokk. El?fordulhat 2:1, 4:1 vagy változó fokú blokk is.
  • pitvarfibrillatio – alapja az egész pitvarban el?forduló gyors, kaotikus depolarizáció, melynek oka számtalan aktivációs „hullámocska”, több pitvari góc. Nem láthatóak P-hullámok az EKG-n, melynek alapvonala alacsony amplitúdójú oszcillációkból áll, ezeket nevezzük fibrillációs vagy "f"-hullámoknak. Annak ellenére, hogy az AV-csomóhoz 350-600 impulzus érkezik percenként, csak 120-180 éri el a kamrákat, és vált ki QRS-komplexumokat. Az impulzusok átjutása az AV-csomón szabálytalan, ezért a kamrai ritmus szabálytalanul szabálytalanná, vagyis "irregulárisan irreguláris"-sá válik. A szabálytalan pitvari depolarizáció ahhoz vezet, hogy nem jön létre hatásos pitvari kontrakció, ez csökkenti a kamrai tel?dést. A pitvarfibrillatio a szívteljesítmény 10-15%-os csökkenéséhez vezethet. Lehet paroxysmalis (spontán megsz?n?), tartós vagy állandósult pitvarfibrillatio.
  • atrioventricularis (AV-) junctionalis ritmusok
  • atrioventricularis (AV-) re-entry tachycardiák – akkor alakulhatnak ki ha az AV-csomó mellett a pitvarok és a kamrák között egy másik kapcsolat is fennáll. A két út jelenléte azt a lehet?séget teremti meg, hogy az impulzusok az egyiken lefelé (anterográd vezetés), a másikon pedig vissza, felfelé haladnak (retrográd vezetés). Egy ismétl?d? impulzuskör alakul ki, melyben az ingerület a két pályán körözve gyors sorozatban újraaktiválja a pitvarokat és a kamrákat. A számfeletti kapcsolat lehet accessoricus pálya, vagy lehet kett?s AV nodalis pálya: az AV-csomótól anatómiailag elkülönült az accessoricus pálya, ugyanakkor az AV-csomón belül elhelyezked?, egymástól elektromosan elkülönült két pálya a kett?s AV nodalis pálya. Jellemz?i: a szívverések száma 130-250/perc, egy QRS-komplexumra 1 P-hullám jut (bár a P-hullámok nem láthatóak mindig tisztán), a QRS-komplexumok rendszeresek, de keskenyek.

Kamrai ritmusok

  • kamrai tachycardia – keletkezésének oka re-entry kör vagy egy kamrai góc fokozott automáciája. Az epizódok maguktól leállhatnak, lehetnek hosszantartóak (30 másodpercnél tovább tart) vagy kamrafibrillációba mehetnek át. Jellemz?i: a kamrai frekvencia több mint 120/perc, széles QRS-komplexumok.
  • accelerált idioventricularis ritmus – a kamrai tachycardia lassú formája. Általában akut szívizominfarktusban látható. Jellemz?i: széles QRS-komplexumok, a szívfrekvencia 60/perc.
  • torsades de pointes – a kamrai tachycardia szokatlan változata, amely hosszú QT-intervallummal jár. Bizonyos antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés alatt, az elektrolit-háztartás zavaraiban és örökletes (herediter) szindrómákban fordulhat el?. Jellemz?i: széles komplexusú tachycardia, melyben a szívfrekvencia akár 270/perc is lehet, a QRS-komplexumok tengelyállása változó.
  • kamrafibrillatio – gyorsan halálhoz vezet? arrhythmia, gyors diagnózisra és kezelésre van szükség. Leggyakrabban akut szívizominfarktusban látható. Az EKG-n kaotikus kamrai aktivitásként jelentkezik. Hibásan asystoliának is nézhet?.

Vezetési zavarok

  • sinuatrialis (SA-) blokk – a sinuatrialis csomó szabályosan depolarizálódik, de az impulzus nem éri el a pitvarokat. A P-hullám nem jelenik meg a várt helyen, de a következ? általában pontosan, id?ben jelentkezik. „Pót”-ritmusok jelenhetnek meg.
  • atrioventricularis (AV-) blokk– három súlyossági fokra osztható fel: az I. fokú AV-blokkban egyszer?en meghosszabbodik a PQ-intervallum (elhúzódik az AV-csomón történ? ingerátvezetés), de sorolható a Möbitz I. típusú AV-blokk, ami Wenckebach-jelenségként is ismert, melynek jellemz?i:szárblokk – lehet bal-, illetve jobboldali; teljes, illetve nem teljes. Néha a bal szár két (elüls? és hátulsó) ágából csak az egyik érintett, ezeknek bármilyen variációja lehetséges. A jobb és a bal szár együttes blokkja a III. fokú AV-blokknak felel meg, mert az impulzusok nem érik el a kamrák izomzatát. „Pót”-ritmusok jelenhetnek meg. Jellemz?it - a "WilliaM MorroW" név segít megjegyezni: a bal Tawara-szár blokkjában a QRS-komplexum a V1-elvezetésben úgy néz ki, mint a "W", a V6-ban pedig mint az "M" (WilliaM); teljes bal Tawara-szár blokkban QRS > 0,12 s; a jobb Tawara-szár blokkjában a QRS-komplexum a V1-elvezetésben úgy néz ki, mint az "M", a V6-ban pedig mint a "W" (MorroW); teljes jobb Tawara-szár blokkban QRS > 0,12 s.
      • a PQ-szakasz fokozatosan hosszabbodik, amíg az egyik P-hullám nem vezet?dik át, és nem követi QRS-komplexum
      • a PQ-szakasz normalizálódik, és a periódus ismétl?dik
      • a II. fokú AV-blokkban némelyik pitvari impulzus nem terjed át, ide sorolható a Möbitz II. típusú AV-blokk illetve a 2:1 AV-blokk
    • a Möbitz II. típusú AV-blokk jellemz?i:
      • a legtöbb P-hullámot QRS-komplexum követi
      • a PQ-szakasz szabályos és állandó
      • esetenként a P-hullámot nem követi QRS-komplexum
    • a 2:1 AV-blokk jellemz?í:
      • az alternáló P-hullámokat nem követi QRS-komplexum
      • nem megmondható, hogy a nem vezet? P-hullámok utáni PQ-szakasz mikor lehetett volna azonos vagy hosszabb, mint az átterjed?ké. A III. fokú AV-blokkban nincs átvezetés a pitvarok és a kamrák között
      • a pitvarok és a kamrák egymástól teljesen függetlenül m?ködnek
      • a QRS-komplexumok kamrai „escape” ritmusból erednek
      • „Pót”-ritmusok jelenhetnek meg

„Pót”-ritmusok (escape)

A szív biztonsági hálói, kisegít? pacemakerei, melyek átveszik a vezérlést, ha a normál impulzusgerjesztés vagy impulzusvezetés nem m?ködik; nem szabad ?ket elnyomni, ehelyett ki kell deríteni, hogy miért alakultak ki.

  • atrioventricularis (AV-) junctionalis „pót”-ritmus – akkor jelentkezik ha a SA-csomó m?ködése leáll vagy az impulzusok nem jutnak el az AV-csomóba. Jellemz?i: a szívfrekvencia 40-60/perc, a P-hullámok hiányoznak, a QRS-komplexumok morfológiája ugyanolyan (esetleg keskenyek).
  • kamrai „pót”-ritmus – akkor keletkezik, ha az AV junctionalis „pót”-ritmusok nem m?ködnek, vagy ha impulzusai gátlódnak. Jellemz?i: a szívfrekvencia 15-40/perc, a P-hullámok hiányoznak, a keletkez? QRS-komplexumok szélesek.

Ectopiás ritmusok (extrasystolék vagy korai (premature) szívösszehúzódás)

  • pitvari ectopiák – általában átvezet?dnek a kamrákba és QRS-komplexum is kialakul. Jellemz?i: a P-hullámok a vártnál el?bb jelentkeznek, a P-hullámok szabálytalan alakúak.
  • atrioventricularis (AV-) junctionalis ectopiák – retrográd úton aktiválhatják a pitvarokat is, ebben az esetben a P-hullámok fordítottak lesznek. Attól függ?en hogy az elektromos impulzus a kamrákat vagy a pitvarokat éri el el?ször, a P-hullámok állhatnak a QRS-komplexum el?tt, után vagy közben. Jellemz?i: a QRS-komplexum a vártnál el?bb jelenik meg és keskeny.
  • kamrai ectopiák – retrográd vezetés felléphet, ami negatív P-hullámokat eredményezhet. Széles QRS-komplexumokat hoznak létre.
  • bigeminia – akkor jelentkezik, ha minden normál szívösszehúzódást egy ectopia követ.

Asystolia

Ebben az esetben a szívben nincs elektromos aktivitás, az EKG-n egyenes vonal látható.

 

 
0 Comment

Send a comment

  

Send

 

Kosár  

A kosár üres

Szállítás 0,00 €
Összesen 0,00 €

Fizetés

MEGAPORT Látogassa meg a Orvosi Muszerek webüzletet a ShopManian kacsa Submit Your Site To The Web's Top 50 Search Engines for Free! ExactSeek: Relevant Web Search Egészségvédelem - wyw.hu
HungaroCenterHdCenterCukorbeteg-dieta
Dieta-fogyokuraKismama diétaHatékony fogyókúra
fonendoszkop fonendoszkopok vernyomasmero vernyomasmerok inhalator
Apróhirdetésingyen.hu